Ez meg az

Bejegyezte: Willy Wonka , 2012. április 27., péntek 20:30


Mielőtt a végkimerültségemben összeomlanék, összefoglalom mik történtek mióta nem írtam. Szóval dolgoztam két hetet a Skyline-ban, a martini bárban (szerintem ez a legmenőbb). Egy pici meghitt bár félhomállyal és az egyik fal olyan különlegesen van megcsinálva, hogy úgy néz ki mintha ablak lenne, és kilátnál a városra. Öt különböző városunk van, New York, Hong Kong, Rio, Chicago és Paris. A háttér és vele együtt a zene 15 percenként változik. És tényleg olyan mintha ott lennél mert rendesen meg van csinálva minden… mennek az autók, az épületekben fel-le kapcsolódnak a lámpák, stb. És az itallapon, minden város alatt 3 különleges martini koktél található, ami valamiért jellegzetes. Pl. (ÉS EZ NAGY HÍR!!!!) az új hajón, a Fantasy-n megtalálható ugyanez a bár, 5 másik várossal, és az egyik közülük BUDAPEST J Hát nem nagyszerű?!?! Mindig minden vendégnek elbüszkélkedtem vele J És akkor ott is van 3 jellegzetes koktél, ahogy hallottam az egyikben van Tokaji, egy másikban meg paprika… Jó kis bár volt ez, jól lehetett törzsvendégeket szerezni. Ez kifejezetten olyan bár, amit nem csak egyszer néznek meg, vannak vendégek, akik minden nap ugyanabban az időpontban ülnek be, és akkor egy csomót lehet velük beszélgetni. Ez egy olyan bár, ahol a törzsvendégeim a cruise végén öleléssel és puszival köszönnek el tőlem, vagy csúsztatnak 20 dollárt, hogy megköszönjék a törődést… Amúgy annyira jó érzés, mikor azért jönnek egy bárba, hogy téged lássanak, hogy megkérdezzék milyen napod volt, hogy elmeséljék velük mi történt… amikor csak tőled kérik a koktélt, mert te tudod úgy megcsinálni, ahogy ők szeretik, amikor csak úgy belenyom 5 dollárt a kezedbe, az első korty után, merthogy pont eltaláltad az ízlését, aztán még 3szor megrendeli ugyanazt, aztán ráír még 10 dollárt a csekkedre…. amikor mész a folyosón, vagy a szigeten és felismernek, utánad kiabálnak, a neveden szólítanak… amikor leintenek a szigeten, hogy „bocsi nem kérünk semmit, csak olyan jó egy ilyen vidám arcot látni, honnan jöttél? mióta vagy itt? stb…” Volt egy nagyon kedves vendégem, ő kifejezetten megkért, hogy keressem őt, ő is keresni fog engem. És tényleg mindig keresett, csak tőlem rendelt, szinte vitt magával mindenhova, elmondta hogy kb milyen italhoz van kedve, rám bízza a döntést, hozzak neki valamit…. és persze minden egyes rendelés után nyomott pár dollárt a kezembe. Szóval néha nehéz elbúcsúzni az ilyen vendégektől a cruise végén.
Aztán voltam két hetet a Pink-ben, ez a pezsgő bár, itt az embernek olyan érzése van, mintha egy pezsgős üveg belsejében lenne… minden rózsaszín, mindenhol buborékok vannak, és óriási puha csiri-csáré fotelek. Vannak különleges pezsgő koktéljaink, de a legnagyobb szám a Tattinger Prestige Rosé, ami külön a Disney-nek, ennek a bárnak készült. Elég drága, de mivel nagyon egyedi, azért egész könnyű eladni (még egész üveggel is adtam el belőle).
Múlt héten megint volt egy különleges napunk, Nassauban voltunk és a Magic ott parkolt mellettünk (a Magic az első Disney hajó). Szóval át lehetett menni megnézni, sőt még külön show-t is adtak a tiszteletünkre, csak nekünk Dream-es dolgozóknak. Természetesen én nem tudtam átmenni, mert dolgoztam… (mire is számítottam?) De kimentem a külső deck-re, csináltam pár fényképet, meg tök jó volt nézni az embereket ahogy átkiabálnak egymásnak egyik hajóról a másikra, mert ugye tök sok ember van aki anno dolgozott ott, és egy csomó barátja van a Magic-en, és akkor így ezer év múlva újralátják egymást, de nincs idejük átmenni, szóval csak így kiabálva messziről tudtak örülni egymásnak… egész megható volt J
Tegnap délelőtt egy szervezett kirándulás keretei között ellátogattam a közeli Kennedy Space Centerbe. Mert ugye a NASA itt van, és mellette meg felhúzták ezt a bemutató/ szórakoztató/ ismeretterjesztő centert. Nem mintha különösebben érdekelnének a rakéták, de több mint három hónapja vagyok itt, úgy voltam vele, hogy bárhová elmennék, csakhogy kimozduljak egy kicsit, lássak valami újat, engem szolgáljanak ki, én legyek a vendég… egy kis vérpezsdítés… Szóval busszal elvittek minket a helyre, ott kiraktak, mi megvettük a belépőt, bementünk, körbejártuk a helyet, meghallgattuk egy igazi űrhajós előadását, beültünk egy űrhajó szimulátorba, hogy megtapasztaljuk milyen érzés a kilövés, láttunk egy csomó rakétát, meg elvittek minket busszal a NASA területére körbenézni, útközben láttunk több krokodilt is a folyóban az út mellett, meg valami nagyon híres sas fészket :D Aztán jött értünk a Disney busz és visszahozott minket a hajóra, ahol kezdődött minden előröl J

1 Response to "Ez meg az"

Patrik Says:

Látom beindult a biznisz, hajrá :P
Ha meg megunod a melót kérd át magad a NASA-hoz ha már úgyis tudsz róla mindent mi tarthat vissza :D

Megjegyzés küldése