Tulúúúúúz, látod kellett volna mi
ment itt a neved napján J Nagyon megadtuk ám a módját! Az egész crew mess fel volt
díszítve lóherékkel, koboldokkal, az asztalokon zöld terítő, a kaja soron
rengetek kaja, középen egy zöld fénnyel kivilágított óriási lóhere alakú
jégszobor, meg egy hatalmas ír zászlót ábrázoló torta, ami belül teljesen zöld
volt. (A vendégeknek a szokásos kék alumínium üveges Bud Light helyett, zöld
lóheréset adtuk.) Este volt nagy buli. Annyira készültem rá már napok óta, de
nem mehettem a betegségem miatt L Pedig zöldbe kellett öltözni, ami
nekem amúgy is nagyon megy… meg különben is… nagy buli… pláne Patrikos! Cccc…
Na mindegy, amint látjátok, túléltem.
Azóta eltelt két hét, a hangom bár
visszajött, de egyfolytában köhögök, fújom az orrom és kötőhártya gyulladásom
van. Na meg megint elestem a lépcsőn… de most nem olyan durván, mint múltkor,
azt nehéz lesz űberelni, most csak egy púp nőtt a sípcsontomra, meg kicsit
lejött a bőr. A köhögéssel és az orrfújással nem tudok mit kezdeni, a szememre
viszont kaptam valami nagyon erős cseppet, mert minden reggel összetapadt vérvörös
szemekkel ébredek, aztán csak cseppentek egyet-egyet és esküszöm fél perc
alatt, mintha mi sem történt volna, a szemeim gyönyörűbbek, mint valaha :D
Azért mondom ezt, mert itt a srácoknak van egy ilyen körübelülre betanult
csajozós dumájuk, szóval már a könyökömön jön ki az, hogy mennyire gyönyörűek a
szemeim, stb :D És azért tudom, hogy ez betanult szöveg, mert ha közbevágok a
nagyon „eredeti és spontán” mondanivalójukba, egyből összezavarodnak és
elvesztik a fonalat :D Na jó, azért tisztelet a kivételnek!
Az elmúlt két hétben, két nagyon
ritka és különleges dolog is történt. Az első pont Szent Patrik napon, este
19:40 körül elhajóztunk az egyik kishúgunk a Disney Magic mellett! Mindenki,
aki ráért ment fel a deck 14-re, hogy megnézze, lefotózza. Én ugye nagyon
ráértem, szóval ott voltam és láttam J Nagyon aranyos kis hajó, a mi
Dream-ünkhöz képest J Na de, ami ennél is szuperebb, sőt hatalmas szenzáció volt
tegnap, az az, hogy a Disney Fantasy elindult első útjára… és a helyzet úgy
hozta, hogy mindkét hajón tegnap este volt a Pirate’s Night… persze ugyanabban
az időpontban. Ez még semmi, de a helyzet úgy hozta, hogy tegnap elmentünk
egymás mellet. Ez már valami, de ami a lényeg!!!! TáTttáRáRáááá…….. Pont akkor
mentünk el egymás mellett…. a Disney Dream és a vadonat új Disney Fantasy….
mikor mindketten egyszerre lőttük fel a szuper, fantasztikus, mindent vivő,
bámulatos, csodálatos tüzijátékunkat!!!!
!!!!!
Ezazzzzzzzz !!!!
Annyira jó volt, hogy el se hiszitek,
mindenki tűkön ülve várta a fél 11-et, és szerintem egy ember sem dolgozott a
hajón, mikor elkezdődött végre a csoda J Otthagytunk csapot papot, üresen a
bárt, és rohantunk megnézi ezt az egyszeri, gyönyörű alkalmat. Utána mindenki
olyan jókedvűen, feltöltődve ment vissza dolgozni, szerintem mindenkit átjárt
valami varázslatos hangulat J
http://www.youtube.com/watch?v=5ltUl08k6YE
Jajjj itt a legjobb :) Ez az Evolution bárban van (ahol most dolgoztam 2 hetet), minden cruise utolsó napján a Cruise Staff előadja ezt a fantasztikusra sikeredett számot :) És a közönség nagyon nagyon élvezi! Nézzétek, élvezzétek ti is :)
Bejegyezte:
Willy Wonka
,
18:31
http://www.youtube.com/watch?v=bbXV6QrwScw
Na itt egy másik szuper videó a Sailaway Partyról, ugye ez is minden héten kétszer, mikor indulunk innen, Port Canaveralból. Ilyenkor Bon Voyage koktélt árulunk (fele Pina Colada, fele Strawberry Daiquiri, szóval 2 színű, tök jól néz ki). És mindenki megőrül mikor a party végén megszólal a kürt, itt egy videó az összes dallamunkról, amiket játszunk:
http://www.youtube.com/watch?v=JJ0CEN-hoj0
Bejegyezte:
Willy Wonka
,
17:18
http://www.youtube.com/watch?v=UMWq6OXFuRg
Találtam egy nagyon jó videót a Pirates Partyról, nézzétek meg!!! Szóval ezt csináljuk minden héten kétszer, de én még mindig nagyon élvezem. Olyan jól meg van csinálva az egész... a tüzijáték, a show, a tánc, mi, ahogy kalózoknak vagyunk öltözve és áruljuk a világítós kalózpohárban lévő kalózkoktélokat... és persze a fantasztikus vendégek, akik annyira élvezik ezt az egészet, olyan lelkesek, annyira jó nekik bármi örömet okozni, mert olyan hálásak :)
Bejegyezte:
Willy Wonka
,
17:11
Hát ezt látnotok kell... gondolom senki sincs meglepve, hogy egy óriásit taknyoltam a lépcsőn, viszont a nagy szám ebben az, hogy nekem sose szokott belilulni semmim, pláne nem így!!! Szóval gondolhatjátok mekkora esés volt :D Természetesen csomóan látták, dehát ezt már megszoktam. Amikor felsegítették és kérdezték, hogy "Úristen, jól vagy?", én csak annyit mondtam, hogy "Persze, isten hozott az világomban!" :D
Ugye mondtam már, hogy itt milyen
kedvesek az emberek, és hogy egy csomó meglepetés ér. Most elmesélek egy párat…
Egyik nap megismerkedtem a bárban egy
indiai sráccal, aki szakács, beszélgettünk mindenféléről, meg hogy nekem
hiányzik az otthoni koszt, és hogy nagyon szeretem a kocsonyát. Nem kellett
sokat ecsetelnem neki, hogy mit hogyan kell csinálni, értette miről van szó. Amikor
mondtam neki, hogy milyen nehéz elkészíteni, ki is kérte magának, hogy: „Nade
én szakács vagyok”. Másnap délután váratlanul felhív a mobilomon, hogy mikor
van szünetem, mert csinált nekem kocsonyát, és oda akarja adni O.o Hát nem
édes??? Aztán 6-kor találkoztunk a crew mess-ben, mondta hogy rohannia kell, de
a kezembe nyomott egy tál kocsonyát és 3 szelet kis fokhagymás pirítóst. És
amúgy nagyon jól sikerült a kocsonyája, csak nekem kicsit fűszeres volt, de hát
az indiaiak mindent nagyon fűszeresen esznek. Nade a lényeg, hogy ez menyire
kedves dolog már. Munkája közben, én nem is tudom hogyan, csinál egy kis tál
kocsonyát, majd berakja a hűtőbe és várja az alkalmat, hogy odaadhassa, aztán
rohan tovább dolgozni, csak telefonon érdeklődött, hogy hogy ízlett J
Aztán egyik nap a szigeten dolgoztam,
ahol szintén van nekünk crew mess-ünk (hogyha kint dolgozol, ne kelljen
visszamásznod a hajóra enni, aztán megint vissza a szigetre dolgozni), alig
vártam az ebédszünetemet, mert majd éhen haltam már, és mikor végre
odajutottam, már minden el volt pakolva, az orrom előtt zárták be a „boltot”.
Én meg kétségbeesésembe, magyarul, fennhangon, hogy „Ezt nem hiszem el!” (csak
kicsit cifrábban). Erre egy magyar hang a pult mögül (addig nem találkoztam a
sráccal, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy az Ég küldte le hozzám akkor) „Szia.
Éhes vagy?”, én meg „Szia. Naná”, erre elment és hozott nekem az étteremből
(mert hogy ő ott dolgozik) egy incsi-fincsi frissen grillezett hamburgert meg
sütikét. Teljesen oda voltam meg vissza J
Itt a hajón elvileg iható a csapvíz,
gyakorlatilag senki sem issza, mindenki kis üveges Eviant iszik, csak azt lehet
kapni, mint sima vizet. Egy csomó server nagy üzletet csinál belőle, hogy az
első nap mikor jönnek az új vendégek, ajánlgatnak mindenkinek „víz csomagokat”,
főleg azt, „Ha veszel egy 24-es csomagot, abból 4 ingyen van, és fölszállítjuk
a szobádba, neked meg se kell mozdulnod”. A vendég kifizeti neked, a csekken
ott van a szobaszáma, neked valamikor a délután folyamán ki kell szállítanod a
szobába a vizet, és máris kerestél 6 dollárt. Szóval elég jó üzlet, ha ráállsz
a vizekre. Én eddig ezt még sose csináltam, mert itt senki semmit nem mond el
az újaknak, csak úgy véletlenül derülnek ki ilyen dolgok. Persze halottam róla,
hogy van ilyen, de el nem tudtam képzelni, hogy most én honnan szerzek egy
karton vizet, meg hogy jutok be a vendég szobájába, meg mi van? És túl korainak
éreztem kideríteni ezt a dolgot, van elég új dolog így is… de hát
rákényszerültem, mert egy vendég megtalált ezzel, hogy ő hallott erről és hogy
is van ez, mert őt lehet, hogy érdekelné. Én meg játszottam a hülyét, mert
tökre nem volt időm éppen akkor ezzel foglalkozni, de végül akaratom ellenére
sikerült eladnom egy karton vizet. Szuper! Most már csak meg kell kérdeznem 20 embert,
hogy most hogyan is kezdjek ehhez hozzá, mire 1 értelmesen tud válaszolni, vagy
20 válaszból össze kell raknom 1 jó megoldást, és máris szállíthatom az árut.
(Bocsi, hogy ilyen gúnyos vagyok, de tényleg ez van. Na nem mintha nem minden
új helyen ugyanez lenne, mert minden új helyen 20an mondanak 20 félét, ha
egyáltalán válaszolnak valami értelmeset.) Szóval egy pár sikertelen
próbálkozás után végre valaki megmutatta, hogy honnan is kell felkapnom egy
karton vizet, amit előre meg kellett volna rendelnem (na ezt most tényleg
honnan kellett volna tudnom?), de most már mindegy, azért kapjak fel egyet, és
menjek a beverage office-ba kérni egy master key-t (ami minden szobát nyit),
aztán keressem meg a kabint és rakjam be a vizet. Oké, beverage office üres, mikor
végre találok valakit, aki tudna adni master key-t, közli, hogy nincs több,
menjek fel a vendég szobájának a folyosójára, ott biztos találok egy csomó
takarítót, és azok majd kinyitják nekem a szobát. Na és innét jön a kedves fele
a történetnek… Szóval mivel nagyon sok barátom van mindenhonnan, és mindenkivel
kedves vagyok, ezek a dolgok meg is térülnek itt (az egyik takarító pajtim
mondta is, hogy én más vagyok mint a többi lány, mert simán elmegyek velük is
inni valamit vagy csak dumálni, nem csak a fehér ruhásokkal… a fehér ruhások a
magasabb pozícióban lévők). Szóval amint beléptem a vendégszobák végtelenül
hosszú folyosójára, tényleg ott volt egy pár takarító, egyből belebotlottam egy
pajtiba, akivel kb. két nappal azelőtt ismerkedtem meg, kikapta a kezemből a
dobozt, és egyből jött velem segíteni, megtalálni a szobát. Aztán mikor
odaértünk, mondtam, hogy nyissa ki, mondta, hogy ez nem az ő területe, ő csak el
akart kísérni, de máris hívja azt, akihez ez a szoba tartozik. És így is lett.
Aztán még megtömték a zsebem egy kis csokival, amit a vendégek párnájára
szoktak rakni, és már mehettem is. Szóval végülis kiderült, hogy megy ez a
vizes dolog, és hogy nem is olyan bonyolult, ha vannak az embernek kapcsolatai
:D
Akkor a crew mess-ben
összeismerkedtem egy thai sráccal, és ha együtt kajáltunk mindig csinált nekem
banános szendvicset, csak úgy szó nélkül. Most hazament nyaralni, de én úgy
megszerettem a banános sajtos pirítóst kakaó porral, hogy azóta is sokszor
csinálok magamnak. Persze nem olyan finom, mint az eredeti (mert ő
összepépesítette a banánt összekeverte a kakaóval és berakta a mikróba
melegedni, és ezt a masszát kente a sajtos pirítósra), de megteszi J
A legjobb barátom indiai, ő sokszor
meglep ezzel-azzal, főleg kv-val, mert olyan beosztásban van, hogy vehet inni a
bárokban, aztán tudja, hogy én nem iszok ilyen szar amerikai lötyit, ezért szokott
nekem hozni rendes kávét, meg bevisz néha a színfalak mögé megmutatni hogy mi
hogy működik, mert ő technikus, ő csinálja pl. a tűzijátékot a pirate’s
party-kon.
Jaj egy másik pajtim meg gépész (vele
együtt jöttünk, ő volt az első ember, akivel találkoztam még a reptéren),
egyszer pont az „irodája” előtt találkoztunk a folyosón, mondta, hogy: „Ezer
éve nem láttalak, gyere nézd meg hol dolgozom!”, bementem vele egy ilyen óriási
szobába, ahol ezer monitor meg gomb volt, bemutatott a kollégáinak és
elmesélték, hogy ez a hajó szíve, minden innen működik, és megmutogatták mit,
hogy kell csinálni, meg mondták, hogy látogassam meg őket bármikor J
De azért az a legjobb, mikor bemegyek
a crew bárba, kígyózó sor áll a pultnál, nekem meg egyből, szó nélkül, soron
kívül odanyújtja a bartender a szokásos Long Island-emet J
Bejegyezte:
Willy Wonka
,
0:54
Na végre van egy kis időm, most is
csak azért mert beteg vagyok :D Kaptam egy szabad napot, mert teljesen elment a
hangom, szóval így nem tudok dolgozni. A doki azt mondta valami vírus, és
pihentetnem kell, ne is próbáljak beszélni, mert csak rosszabb lesz. Kaptam egy
kitűzőt is, hogy „Nem beszélek”. Persze amint meglátják, rögtön elkezdenek kérdezgetni,
hogy mi történt :D Nade mind1, tegnap délután kaptam a 24 órás szabadnapot,
úgyhogy ma délután kell visszamennem, hogy megnézzék, tudok e már beszélni, de
nem tudom milyen csodát vártak egy nap alatt, mert még nevetni is csak
hangtalanul tudok :D
Húúú olyan rég nem írtam, hogy nem is
tudom hol kezdjem… Azóta voltam 2 hetet
egy másik bárban, a 687-ben. Ez a „sport bár”. Van benne kb. 13 TV a falakon
össze vissza elhelyezve, közepestől az óriási méretig (ezeken mindig különböző
sportesemények mennek), kényelmes fotelek, sakkozó asztalok és egy csomó társas
játék, amiket lehet használni. Azért ez a neve a bárnak, mert a gyárban, ahol
építették, ez volt a 687. hajó. És mivel mielőtt készen lenne, balszerencse a
leendő nevén hívni a hajót, így a sorszámán hívják. És a bárban egy csomó
fénykép van a hajó építésének folyamatairól, meg néhány hajó darab (amik
megmaradtak az építésnél). Ja és van egy féle csapolt sör, a 687, ami
kifejezetten ennek a bárnak készül, szóval csak és kizárólag itt lehet kapni.
Ez se olyan forgalmas hely, főleg nem napközben amikor mindenki a decken van
meg kint kószálnak Nassauban vagy Castaway Cay-en. Szóval itt se kerestem
halálra magam, mert azt nem is tudom, hogy mondtam-e már, hogy úgy kapunk
fizetést, hogy ugye minden server magának dolgozik. Mindenkinek van egy saját
névre szóló kártyája, mikor elad valamit, akkor lehúzza a kártyáját, így nincs
kavarodás. Minden eladott ital után kapunk 15%-ot az árból, plusz a borravalót
megtarthatjuk. Úgyhogy akik régebb óta vannak itt és tudják hogy kell eladni
meg hogy kell bánni ezekkel a vendégekkel, ők tudnak nagyon szépen keresni,
nekünk kezdőknek még van mit tanulnunk a biznisszről. De mindenki azt mondja,
hogy az első szerződés erről szól, a tanulásról, és hogy majd utána tudunk majd
sokat keresni. Úgyhogy majd ha hazamegyek júliusban, ne várjátok, hogy
mindenkit elvigyek nyaralni :D
Ezután voltam 2 hetet a decken, a
Currents bárban. Ez a 13.-on van, de a 11., 12., 13. emeletek számítanak
decknek, szóval ezeken az emeleteken össze-vissza mászkálhatsz, kérdezgethetsz
mindenkit és elvileg bármelyik bárból kérhetsz piát. Mert a decken van 4 bár,
szóval amelyik épp a legközelebb van, oda mehetsz piáért. Az, hogy a Currentsbe
voltam beosztva, annyit jelentett, hogy azt kellett nyitnom, zárnom,
visszanéznem hogy minden rendben van-e, felvenni az árut, feltölteni a hűtőket,
mosogatni néha… szóval ott rendnek kellett lennie, azon kívül azt csináltam
amit akartam. Jó volt a decken, mert ott nem vagy bezárva egy helyre, nem
látják minden lépésedet, nagy a szabadság, én ezt szeretem, amikor a főnök nem
liheg a nyakamba és nem hallgatja minden szavamat, amit a vendégnek mondok. A
beosztásom mondjuk elég rossz volt, mert minden reggel kb. 9-kor kezdtem és
este 10-11-kor végeztem, egész nap 1-1,5 óra szünettel. Szóval semmire nem volt
időm napközben. Még kajálni meg mosni is mindig munkaidő alatt lógtam el. Na
ezért jó a deck, ha eltűnsz egy kis időre, senkinek sem tűnik fel J
Amúgy ezek a 2 hetes beosztások azért
nem úgy néznek ki, hogy végig reggeltől estig egy bárban vagy. Hanem, hogy az a
„fő bárod” arra a 2 hétre. Szóval a legtöbb idődet ott töltöd, de van hogy pár
órát el kell menned máshova, meg még pár órát még egy helyre… Pl. most az új
helyem az Evolution. Ez egy ilyen disco szerűség, minden este 10-kor nyit.
Tehát előtte ide-oda pakolásznak, a legjobb mikor kezdek reggel Castaway Cay-en,
aztán megyek 1 órára Preludesba, aztán másfél órára a deckre, aztán 1 órát
vissza Preludes-ba, aztán 10-től Evolution… persze mindenhova más kosztümben J
Szóval Evolution 10kor nyit (21 éven
felülieknek van csak), először mindig van valamilyen show, vagy játék, pl. a
80-as évek zenéit kell felismerni az első 3 mp-ből. És akkor van 20 szám, sorba
mindegyikből lejátsszák az első 3 mp-et, a vendégek felírják a tippjüket a
lapra, aztán a végén jönnek a megoldások, és aki a legtöbbet eltalálta kap
érmet meg pezsgőt meg minden J De ezek az amerikai vendégek annyira jófejek, ezt a
kis egyszerű játékot is úgy élvezik, tök nagy buli hangulat van az egész alatt,
főleg az eredményhirdetésnél, mikor Trevor (az est házigazdája) újra lejátssza
a számokat, hogy „Na és ez melyik szám?” és akkor az összes ember üvöltve
énekli a megoldást J Akkor van egy másik tök jó játék, amikor 3 házaspár felmegy
a színpadra és akkor kicsit megismerkedünk a játékosokkal, aztán a 3 férj
kimegy és Trevor kérdéseket tesz fel a 3 feleségnek a férjükkel meg a
házasságukkal kapcsolatban. Persze ilyen tök jó kérdéseket, amikre vicces
válaszok érkeznek, meg bele lehet pirulni. Aztán visszajönnek a férjek és
Trevor felteszi nekik is a kérdéseket, és ugye az a lényeg, hogy minél több
válasz egyezzen. Meg ugye az egész közönség tudja, hogy mi volt az első válasz
és mikor ugyanaz a válasz érkezik, akkor mindenki örül, hogy „Jajjj mennyire
ismerik egymást”, mikor meg nem egyezik a válasz, az tök vicces. Aztán kimegy a
3 feleség és ugyanez megismétlődik fordítva más kérdésekkel. Nagyon
szórakoztató ez a játék, mindenki szakad a nevetéstől, meg ezek a vendégek
cseppet sem szégyenlősek, simán rávágják arra a kérdésre, hogy „Mi a 44 éve
tartó házasságuknak a titka?” azt a választ, hogy „Még mindig heti kétszer” :D
Ezután meg kezdődik a dizsi, Dj-vel
és a legpörgősebb mai slágerekkel. A vendégek megvadulnak, mennek a tánctérre,
meg másznak fel a színpadra és fiatalokat megszégyenítő szexi mozgással rázzák
magukat :D Ugye mindenki ilyen 30 fölött van, egy csomó 40-50 éves, de vannak
ám nagyszülők is! Jajjj imádom őket J
Ja, amúgy most mentem vissza a
dokihoz, és kaptam még 2 szabadnapot jeeeee!!! Most nagyon felkészültem mielőtt
odamentem, végiggondoltam kivel fogok találkozni és mit kérdeznek majd tőlem,
úgyhogy írtam kis válasz cetliket és mindig mikor szükség volt rá elővettem és
átnyújtottam a választ, szóval nem kellett mindent háromszor elsuttognom.
Annyira jó vagyok :D Jajj de jó, végre kipihenhetem magam, és lesz időm mosni
meg takarítani meg levágni a körmeimet meg minden apróságra, amiket amúgy
állandóan kapkodva meg két-három részletben tudok megcsinálni… minden nap 2
köröm, meg ilyenek… 10 nap alatt le is vágom a körmeimet, mire a végére érek,
kezdhetem elölről… na jó csak viccelek :D
Szóval most behozom a lemaradásom
ezalatt a 2 nap alatt, mind az itteni teendők, mind a blog írás terén
(örüljetek J), aztán megpróbálok picit visszavenni a tempómból és megtalálni
az arany középutat. Magyarul, megpróbálok nem menni minden este a crew bárba.
De ez az első 2 hónapban kihagyhatatlan volt! Minden este egy csomó új emberrel
találkozni, dumálni, táncolni… Tényleg minden este mentem. Végeztem 12-1 körül,
irány a bár, 2-ig ott buli, 2-kor záróra, úgyhogy mentünk a deck 14-re, vagy
akárhova máshova, csak aludni nem, szóval mindig valamikor hajnal 4 körül
kerültem ágyba, és ugye reggel korán kelés. Szóval a bulizás az alvás kárára
ment, de megérte!! Itt amúgy minden este van buli, a crew bár nyitva van mindig
hajnali 2-ig, de vannak ám nagyobb bulijaink is 1-1 nagyobb alkalomból, pl.
hazamegy egy vezető, vagy jó eredményt érünk el, vagy Valentin nap, Szt. Patrik
nap. Meg ugye van a Late Night Nassau, amiről már meséltem, amikor hajnali
2-kor indulunk a kikötőből, és addig mindenki, aki ráér, kimehet bulizni a
közeli bárokba (amúgy kb. mindenki a Senior Frog nevű szórakozóhelyre megy). Ez
nagyon kemény buli szokott lenni, mert ugye elég ritka alkalom és nincs sok
időnk kint, tehát mindenki 10 perc alatt jól be….ik, aztán folytatódik a buli a
deck 14-en. A múltkori után haza is küldtek valakit, mert balhézott a
securitisokkal. A biztonságot itt tényleg nagyon komolyan veszik. Ami azért tök
jó, de nagyon sajnáltuk szegény srácot, hogy egy pici hülyeség miatt, egy
pillanat alatt elvesztette ezt az egészet, ezt a nagy lehetőséget L
Ó tényleg, azt még elmondom, hogy
egész sokan lettünk magyarok. Szóval itt volt a 3 srác a dinning-ból, mikor én
megérkeztem. Aztán jött 1 magyar srác a dinning-ba, aztán 4 magyar lány
ugyanígy server-nek mint én. És azóta jöttek vissza régiek is a nyaralásból,
egy bartender srác, egy guest services-es lány, és még 4 dinning-os srác. Jameg
ugye itt van Balázs, a zongorista J A régi magyar szobatársam helyett
(Adri) kaptam egy új magyar szobatársat (Ida), akit majd egy másik magyar
szobatársra fogok cserélni (Vera), így majd kiíratjuk az ajtónkra, hogy The
Veronikas, úgyis mindenki így emleget bennünket. Amúgy Adri meg Zoli
összeházasodtak, hogy egy kabinba kerülhessenek, így kaptam Idát. Sokan
házasodnak össze a közös kabin miatt, azonos neműek is. Tök sok azonos nemű pár
van itt a hajón :D A Valentin napi bulin döbbentem rá, mert ugye oda mindenki a
párjával érkezett (akinek van), és akkor néztem, hogy „Óváú, de cukik vagytok!
És mennyien :D” De itt senki nem törődik ezzel, teljesen ugyanúgy nézünk rájuk,
mint akárki másra. És ez így van jól. Így érzi magát mindenki jól. Mickey Mouse
mindenkit egyformán szeret!
