Disney makes the difference

Bejegyezte: Willy Wonka , 2013. január 26., szombat 21:05


Ez az egész nyavaja úgy 4-5 héttel ezelőtt kezdődött... jött, megfigyelt, kiszimatolta a gyengémet, becserkészett, megtámadott és azóta se akar leszállni rólam... Szóval amikor éreztem, hogy kezdek beteg lenni, egyből mentem az orvoshoz, aki adott is mindenféle szép színes gyógyszert, torokra, meg orrfolyásra, meg köptetőt köhögésre, és ezzel szélnek is eresztett. De úgy esett e rém eset, hogy a helyzet csak napról napra rosszabb lett, olyannyira, hogy már csak fuldokolni, könnybe lábadt szemmel kiköhögni a lelkemet, és orrot fújni járt belém a lélek. Szóval kb egy hét múlva visszamentem a dokihoz és kértem, hogy adjon nekem egy szabad napot, mert haldokloooooom. Hát megtömött mindenféle lónyugtatóval, de szabadnapot azt nem adott a szemét, hanem visszaküldött dolgozni. Szóval vagy 5 különféle gyógyszerrel - amit a nap 6 különböző időpontjában kell bevenni – megpakolva, visszavonszoltam fáradt, elnyűtt, bacilusokkal teli testemet a melóba és hősiesen helytálltam. Vagy nem is tudom mennyire hősies 5 percenként félrevonulni orrot fújni, meg köhögő szünetet kérni a beszélgetés közben, meg piros orral, náthás hanggal, fejfájásól kábán helyt állni, de hát amíg nincs lázam, addig nem vesznek komolyan. Hiába mondtam, hogy én nem vagyok az a lázas típus, de láz nélkül is nagyon jól tudok haldokolni, nem hatottam meg az orvost. Na mindegy, végül is a kínlódásos, orrdugulás elhárítás érdekében ülve alvásos, ezáltal igen keveset alvásos, lassú regenerálódásom úgy ahogy végbe ment. A mindenféle nyavajám helyébe jött egyetlen, új nyavaja, a torokfájás. De ez nem volt annyira pusztító, szóval csak kúráltam magam forró mézes teával, meg gyömbérrel, éltem tovább az életem, és vártam, hogy elmúljon, de ma reggel ahogy felkeltem, és lenyeltem az első adag nyálamat, azt hittem menten sírva fakadok, annyira fájt. Meg is vizsgáltam a torkom a tükör előtt... megállapítottam, hogy akármit csinálok fáj, ha nem csinálok semmi, akkor is fáj, és ha megnyomom a szájpadlásomat a manduláim közelében, akkor könnybe lábad a szemem, annyira fáj. Első utam a főnökömhöz vezetett, mert tőle kell kérni beutalót, ha orvoshoz akarsz menni, nade az csak 3-tól rendel, szóval elmentem reggelizni, de hát az ugye nem jött össze... azért egy teát leerőltettem, aztán mentem dolgozni, de hát akkoris fájt ha beszéltem, úgyhogy inkább annyira nem törtem össze magam, csak ellődörögtem a deck-en. Aztán 3-kor lementem az orvoshoz, másfél óra múlva sorra is kerültem, a doktornéni nagyon kedves volt, még meg is kérdezte tőlem magyarul, hogy hogy vagyok :D Belenézett a torkomba, felszisszent, mondta, hogy nagyon csúnya, adott antibiotikumot, meg két -féle fájdalom csillapítót, meg öblögetős fertőtlenítőt, és most lássatok csodát, kaptam 24 óra pihenést, sőt még azt is mondta, hogy holnap menjek vissza, és ha ugyanennyire fáj, még ad egy szabad napot. Nahát! Mikor tényleg beteg voltam és kértem, nem adtak, most meg igazából semmi bajom, csak valami fájdalomcsillapítóért meg egy-két jó tanácsért mentem, erre ilyen arany életem lett. Ki érti ezt?
Na lényeg a lényeg, most van egy kis időm, úgyhogy elmesélem nektek, hogy milyen is a világ legnagyszerűbb óceánjáró hajóján dolgozni. Vagyis tagja lenni a világ legfantasztikusabb csapatának. Ahol a többi dolgozóval együtt úgy élünk, mint egy nagy család, ahol a vendégek értékelik, amit csinálsz, sőt nap mint nap megköszönik neked személyesen, amit értük teszel.
Szóval először is tudni kell, hogy nekünk itt nagyon szigorú szabályaink vannak, ezért is van az, hogy mielőtt elkezdenél Disney-nek dolgozni, részt kell venned egy 3 napos tréningen a Disney Egyetemen. Oké ott még minden új, mindenki új, azt se tudod, hogy pontosan mire vállalkoztál, hogy pontosan milyen az a hely ahova mész, hogy pontosan mit kell majd ott csinálnod, mit várnak el tőled, és akkor hallod ezeket a dolgokat, hogy hogyan kell a vendéggel bánni, mik a fő sztenderdjeink, a vendég mit vár el tőled, és hogy mi dolgozók milyen értékeket képviselünk. Hallod, hogy milyen különleges helyre mész, hogy milyen fontos a te munkád, hogyha a szabályokat megtanulod és betartod, akkor minden rendben lesz, és hogy Disney mennyire más cég, mint akármelyik más...
Aha persze... ugye hallottunk már pár ilyet az életbe... hogy ez milyen fontos, az milyen fontos, és ha ezt így csinálod akkor jó lesz, ha ezt megtanulod, akkor milyen okos leszel, ha okos leszel jó munkahelyed lesz, ha jó munkahelyed lesz gazdag leszel, blablabla... de aztán felnősz és látod, hogy az egész csak hazugság, és csak azért mondták mindezt neked az iskolában, meg itt, meg ott, mert milyen jól hangzott, és biztonságban érezted magad tőle, mikor egy-két percre elhitted hogy az majd tényleg úgy lesz....
Nade aztán megérkezel leendő munkahelyedre, Disney-hez, és máris érzed, hogy valami nem stimmel... mindenki barátságosan mosolyog rád, látják, hogy új vagy, üdvözölnek a fedélzeten, segítenek, nem hagynak egyedül. Aztán telnek a napok, a hetek, közben volt már egy csomó tréninged, beálltál dolgozni, és látod, hogy ezek a szabályok tényleg nagyon fontosak, és a régi dolgozók tényleg betartják őket, és e szerint élnek és e szerint bánnak a vendégekkel is, és látod, hogy a vendégek boldogok és elégedettek. És Walt Disney egyszer azt mondta, hogy: ,,Te megálmodhatod, megalkothatod, megtervezheted, és megépítheted a legcsodálatosabb helyet a földön... de emberekre van szükséged ahhoz, hogy az álmodat valósággá váltsák.” És ugye mindenki tudja, hogy ,,Disney makes the difference.” Ez úgy szépen lefordítva kb azt jelenti, hogy Disney valamit máshogy csinál, valamit tud, és az a valami működik, az a valami bevált. És ez a valami a csapat, a Disney dolgozók. Mert ide tényleg olyan embereket válogatnak össze, akik mindent megtesznek a vendégekért, akik szívesen dolgoznak értük, akik képesek betartani a szabályokat és azok szerint dolgozni. És ugye mi itt, főleg a bárban nagyon sokat beszélgetünk a vendégekkel, van hogy ugyanazzal az egy emberrel minden nap órákat. És tényleg rengetegszer ámuldoznak, ódákat zengenek, hogy Disney mennyire jó, mennyire csodálatos, mennyire más, és hogy mi dolgozók mennyire fantasztikusak vagyunk, és kérdezik, hogy velünk itt ugye jól bánnak a feletteseink, mert mi annyira jól bánunk velük, vendégekkel, hogy mi a legjobbat érdemeljük, a cégtől, akinek dolgozunk. És tényleg egy csomószor megköszönik nekünk, hogy vagyunk, hogy értük dolgozunk, és hogy mennyire jól csináljuk amit csinálunk. Gondolhatjátok, hogy ezt milyen jó hallani, és milyen büszke vagyok ilyenkor magamra, meg a többiekre :)
És velünk itt tényleg jól bánnak. Nem azt mondom, hogy kinyalják a seggünket, vagy minden hú de szuper, de ahhoz képest, hogy ez egy munkahely és mi „csak” dolgozók vagyunk, ahhoz képest le a kalappal. Az is elképesztő, hogy ez a hajó már 2,5 éves, de a mindennapos karbantartásnak köszönhetően még mindig úgy néz ki, mintha most jött volna le a futószalagról, a vendégek mindig el vannak ájulva, hogy milyen gyönyörű és milyen tisztaság van, és én ilyenkor mondom nekik, hogy és nem csak a vendégtér. A mi folyosóink, szobáink és egyéb területeink is mindig tiszták, szépek, amint lepattan egy kisujjkörömnyi festék a falról, valaki máris ott terem és újrafesti. Amikor valami nagy ünnep van és a hajó fel van díszítve a vendégeknek, akkor ránk is gondolnak és a mi ebédlőnk is fel van díszítve, vagy ünnepi kaját kapunk, amit a feletteseink szolgálnak olyankor fel, vagy szerveznek nekünk valami nagy bulit. Ezenkívül gyakran szerveznek nekünk rövid kirándulásokat, programokat ide-oda, nagyon olcsón, és akkor ha belefér az idődbe, jelentkezhetsz, hogy akarsz menni, szóval kimozdulsz, kizökkensz egy picit. Amikor bejön valami új Disney film, mi látjuk először a világon... rendesen a moziban, popcornnal, meg kólával vagy sörrel. Crew bárról ugye már sokat meséltem, az a mi saját szórakozóhelyünk, minden nap más dj-vel, más fajta zenével, 2 bárpulttal, 3 bártenderrel. A Crew gym is nagyon nagyon jó, tele van mindenféle modern gépekkel, a nap 24 órájában nyitva áll. És akkor még van a játszószoba, biliárddal, ping-ponggal, wii-vel, csocsóval, mindenféle társasjátékkal, könyvekkel.... Akkor ott van a saját strandunk Castaway Cay-en, étteremmel, zenével, függőágyakkal és napozóágyakkal a gyönyörű fehér homokos, pálmafás parton. És úgy tudom Disney az egyetlen cég, aki fizeti a repülőjegyünket haza és vissza is. Nameg minden dolgozó mehet a világ összes Disney parkjába ingyen, mint látogató, ráadásul bevihetek plusz 3 főt. Ami amúgy nem kis pénz lenne.
Nem azt mondom, hogy minden nap boldog vagyok azzal amit csinálok, vagy hogy nincsenek dolgok, amiket nem változtatnék meg azonnal, ha lenne rá lehetőségem. Nem azt mondom, hogy ez a hely tökéletes... mert hát ugye semmi sem tökéletes... de ez a hely nagyon nagyon közel van hozzá.

1 Response to "Disney makes the difference"

Patrik Says:

Ha meguntad a hajózást írj regényeket mert úgy látom a z írás elég profin megy ;)

Megjegyzés küldése